Télen is érdemes ellátogatni a martonvásári Brunszvik-kastélyhoz. Én is így tettem minap. A Budapesttől mindössze 30 kilométerre fekvő városban hozzávetőlegesen 5672 fő lakik. Ez azt jelenti, hogy négyzetkilométerenként 178,9 embert találunk. Na ez persze nem minden négyzetkilométerre igaz, mert például ugye az emberek jönnek – mennek, de ne is bonyolódjunk ebbe most bele. Annyi biztos, ha megállunk a város közepén, akkor pontosan 121 méterrel vagyunk az innen igen messze lévő tenger(ek) szintje fölött.
Martonvásár – emlékeim szerint – már időszámításunk előtt lakott település volt a Szentlászló-patak mellett két oldalon, szarmaták vagy kelta népek dobálták itt a kavicsot, aztán a rómaiak hódítása után jöttek a honfoglaló magyarok. Arra tisztán emlékszem, hogy a 11. században sűrűn laktuk ezt a helyet. 1268-ban már vásáros helyként említik, és hát mivel a Buda – Fehérvár kereskedelmi út mentén feküdt, ezért a kereskedelem élénkülésével csak tovább bővült. A török ezt a települést sem kímélte, így a 16. század közepére már teljesen elnéptelenedett. Az 1770-es években a Brunszvik család kezére került a terület, de erről később.
Martonvásár közlekedése kimondottan jó. Például itt van ugye a vasút. Kelenföldről 19 perc alatt ideérhetünk vonattal. Na jó, ha nincs éppen késése.
Közút. A települést átszeli a 7-es számú főút, de az M7-es autópálya is a határában fut. Autóbusz forgalma is megemlíthető.
Én vonattal közelítettem meg. Mint az ábrán jól látni, az állomástól 800 métert kell sétálni és közel 8 azaz nyolc méter szintkülönbséget kell leküzdeni!! Nem egyszerű kérem, de meg lehet csinálni.
kép forrása: turistautak.openstreetmap.hu
Nos, lépjünk be a kastély-parkba. Ma nem is közelítjük meg magát a kastélyépületet, csak távolból vetünk rá néhány pillantást. De pár szót azért szólok róla, vagyis nem én, átadom a szót Wikinek:
Martonvásár és a Brunszvik család története egymástól elválaszthatatlan. Már két-háromszáz évvel korábban is lakott terület volt Martonvásár, a török időkben elnéptelenedett, majd azt követően a Beniczky család, Beniczky Sándor birtokába került. Idősebb korompai Brunszvik Antal,Mária teréziától kapta a grófi címet és a martonvásári birtokot. Halála után, 1783-ban gyermekei között szétosztották a birtokait. Alsókorompa sorshúzás útján a fiatalabb fiúé, Józsefé (a majdani tárnokmesteré és országbíróé), Martonvásár pedig Antalé lett, ahol később fia Ferenc építette fel a Brunszvik-kastélyt.
1785-ben, amikor a birtok még a Beniczky család birtokában volt, akkor épült meg a kastélynak azon része, amely egy földszintes,barokk kúria volt. A kastély építése 1783-1785 között történt, akkor 11 helyiség volt az egyik szárnyon 6–7 helyiség a templomnak a túlsó oldalán. Brunszvik Ferenc az 1820-as években emeletet építtetett a kastélyra és klasszicista stílusban átépítette a kastélyt. Fia Brunszvik Géza neogót stílusban építtette át a kastélyt, 1872-1875 között. Majd 1893-ban eladta a birtokot, és az egy rövid ideig József Károly Lajos főherceg birtokában volt. Ő renoválást hajtott végre, majd négy év múlva 1897-ben eladta a kastélyt Dréher Antal sörgyárosnak, aki 1945-ig birtokolta, és több jelentős átalakítást végzett a kastélyon. Az épületen az 1920-as években újabb, kisebb átalakítások történtek. 1945-ben hadi kórházat rendeztek be az épületben, majd gazdátlan lett. 1953-tól a Tudományos Akadémia fennhatósága alá tartozik. A háborús károk után pedig az 1970-es években Budai Aurél tervei szerint állították helyre. A kastélyban ma Beethoven emlékmúzeum működik.
És most menjünk a tóhoz, aminek a vízét most leeresztették (?), legalábbis többen bementek mellettem a tómederbe és megállapították, hogy a tófenék iszapja van közvetlen a hó alatt. Ekkor én is bemerészkedtem.
A part mentén ott sorakoznak a mocsári ciprusok, jellegzetes légző gyökereikkel:
Hihetetlenül jó ám ilyenkor télen az izzóan vörös színű tűleveleken hasalni!!
Igen sok platánfát is ültettek anno a parkba. Kedvencem.
Gyönyörű...
A mocsári ciprus lehullott tűlevelei pedig távolról vöröslenek a talajon.
Közben észrevétlenül megkerültük a szigetet, mert hogy itt az is van, de hallgassuk:
A 70 hektáros angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki. A kert tervezője Heinrich Nebbien. A parkon átfolyó Szent László patak vizét felduzzasztva kis szigetet hoztak létre. A kertben égerest, törpe mandulást telepítettek, valamint egzotikus fafajokat ültettek. Így cédrusokat, mocsári ciprust, platánok kerültek ide. A második világháború alatt és után súlyos károkat szenvedett park helyreállítása 1949-ben kezdődött. Az angolkertet 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánították. A terület fenntartója az MTA Mezőgazdasági kutatóintézete. A kastély-parkban a szigeten állították fel Pásztor János Beethoven szobrát a zeneköltő halálának 100. évfordulóján.
A Nap is lemegy lassan..
..sőt, mindjárt bezár a kert, ideje indulni a kijárat felé. Vagy bejárat felé. Ahogy tetszik.
És kezdenek lefagyni az ujjaim. Így ezzel a képpel búcsúzik a Füles máááára…
Illetve még néhány hasznos információt leírok a 2019 januári "állapotok" alapján:
Cím: 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2.
Telefon: 06(22)-569-500 vagy 06(22)-569-563
Felnőtt belépő: 750 Ft
Gyermek belépő: 350 Ft
Nyugdíjas és Diák belépő: 350 Ft
Családi belépő 1 vagy 2 szülő és a
családhoz tartozó 14 év alatti gyerekek részére: 1500 Ft
A parkban kerékpározni, görkorcsolyázni, és gördeszkázni tilos! Kutyát és egyéb háziállatot bevinni nem szabad.
Az írásomhoz a következő oldal szolgált forrásul:
https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Brunszvik-kast%C3%A9ly&oldid=20828853
Köszönöm a figyelmet, remélem máskor is találkozunk!
