Itt van a tavasz, a költés ideje, mesélek a nálunk költő madarakról:
Sok évvel ezelőtt kihelyeztem az ablakomba egy házi készítésű madárodút, amit pár nap elteltével el is foglalt egy széncinege pár. Mondanom sem kell, nagy élmény volt végigkísérni a folyamatot az odúfoglalástól, a fészekanyag hordáson át, a fiókák kirepüléséig. Kezdjük az elején:
Először is kellett hozzá egy megfelelő méretű farönk, ennek a magassága kb. 35 cm, az átmérője kb. 25 cm volt. Odúkészítésnél fontos tényező az odú belsejének, a falvastagságnak, valamint a röpnyílásnak mérete, de erről később.
A rönk szalagfűrésszel lett megdolgozva.
Először függőlegesen egy szelet levágva, így már könnyebb hozzáférni a belsejéhez is:
A kivágott belsőt ki kellett ütni,
aztán még egy két extrát rátenni, mint alja és teteje, no meg hátulja, ahol a falhoz rögzítem majd. Nem árt rá röpnyílást is fúrni :)) így a cinkék legalábbis könnyebben be tudnak menni :) És készen is van a szállás, 1 szoba összkomfort...
Azt hiszem "fésűs fém akasztó"-nak hívják azt az alkatrészt, amivel ágykereteket szoktak összeilleszteni. Nos, én ilyennel rögzítettem az ablakom melletti függőleges falra az odút, így egy mozdulattal le lehet venni, ugyanakkor elég stabil is.
Tehát fölszereltem az objektumot az ablaküvegtől kb. 1 cm-re (!), felraktam egy rossz függönyt, amire nyugodt szívvel "lőrést" vágtam, a fényképezőgépet állványra raktam, s az objektívet átvezettem a lőrésen. Kész is a "les sátor". Sok képet és videót készítettem így a költés elejétől a végéig.
Mint említettem, az odúra hamar rátalált egy széncinege pár. Náluk is meg van a maga 'szerepe' a tojónak, a hímnek, de álljon itt egy kis ismertető Schmidt Egon bácsi Madárlexikonjából:
Széncinege (Parus Major). A kertekből és a téli etetőkből jól is mert madár, hossza 14 cm. Feje és torka fénylő fekete, szeme alatt kezdődő nagy pofafoltja fehér. .... Sárga alsóteste közepén a fekete toroktól kiinduló hasonló színű széles csík húzódik, amely a lábak között nagy foltot alkot. ... A tojó mellcsíkja keskenyebb, lábai között a folt kisebb, néha fehéres tollakkal tarkált. ... A hímek repertoárja egyike a legváltozatosabbaknak az énekesmadarak között. A legismertebb a tél végén és kora tavasszal kertekben, parkokban, erdőkben gyakran hallható "nyitnikék"-kel visszaadható strófa....A széncinege a legészakibb tájaktól eltekintve egész európában fészkelő madár, a hazai tölgyesekben, elegyes erdőkben, parkokban, kertekben is gyakori. Kiskertekben mesterséges fészekodú segítségével telepíthető meg (röpnyílás 32 mm). Állandó madár, télen kis csapatokba verődve, más cinegefajokkal, fakúszokkal társulva kóborol. A hímek februárban, enyhe tél esetén már január végén énekelnek és revírt foglalnak.
Márciusban már a párokat látjuk, a tojó mind gyakrabban bújik be a kiszemelt odúba, a hím sokat énekel és védi a revírt a szomszédokkal szemben. A fészek harkályodúban, fali résben, függőleges vascsőben, mesterséges fészekodúban, postaládában stb. épül, általában alacsonyan, néha csupán arasznyira a föld felett. A fészek alakja és nagysága az adott üreg terjedelmétől függ. A tojó egyedül építi sok mohából, vékony gyökerekből, fűszálakból, zuzmódarabkákból, a csészét szőrrel béleli. .... Az április első felében lerakott 6-13, fehér alapon rozsdás foltokkal, pettyekkel tarkált tojás méretei 17x14 mm. Ritkán 15 tojást is rakhat. A tojó kotlik, ha elhagyja a fészket betakarja a tojásokat. .... A fiókák 13-15 nap alatt kelnek ki. Az első héten az anyjuk sokat melengeti őket, a táplálékot főleg a hím hordja, később mindketten etetnek. Rengeteg rovart és pókot, főleg lepkehernyókat szednek össze, angliai lomberdőkben végzett megfigyelések szerint naponta 330-600 alkalommal hoztak eleséget a fiókáknak. Hazai vizsgálatok szerint a körülbelül 20-22 napig tartó fiókaetetés alatt egy-egy széncinege pár több tízezer rovart és pókot pusztít el. A kirepült fiatalok eleinte együtt mozognak, szüleik etetik őket, de rövidesen már önállóan táplálkoznak és elszélednek. A párok egy része a nyár elején másodszor is költ.
A széncinege fákon, bokrokon, különösen ősszel és télen gyakran a talajon, az avarban keresgél. Tavasztól őszig szinte kizárólag ízeltlábúakkal él, télen a szűkös rovar- és póktáplálék mellett magokat is eszik. Az etetőről a napraforgót hordja, de csipdesi a kilógatott faggyút, szalonnabőrkét is. Mint a kertekben, gyümölcsösökben hasznos rovarpusztítót érdemes telepíteni.
Érdekes jelenség volt, hogy mikor a cinegéim rátaláltak az odúra, a röpnyílást és környékét napokon át kopácsolták (mint egy harkály), és csipkedték. Nem tudtam mire vélni a dolgot, a nyílás mérete kb. 32 mm volt, "előírás szerinti". De madarászok sem tudtak pontos információval szolgálni. Ma már (így majd' 10 év tapasztalata alapján) úgy gondolom, ez is egyfajta szertartás lehet, nem a nyílás szűk nekik. Báááár.. télen elég jól tartom őket...tavasszal jó húsban vannak :)).
Nos, jó pár napig megy ez az ismerkedés, kopogtatás (van, hogy egy héten át),
ki-be járás,
aztán elkezdődik a fészekanyag hordás, szintén több napig. Ezekről a lépésekről videó anyag is van, sajnos nem tudom ide beszúrni :( . De íme képeken:
A tojásokat általában naponta rakja. A kotlás az utolsó tojás lerakása előtt 1-3 nappal kezdődik és 14 napig tart. Az első fióka kikelését követően 2-3 napon belül a többi is kibújik a tojásból.
Igen, ebben a 2 hétben sok mozgás nincs, a tojó kotlik, néha kirepül ennivalót keresni, de gyakran a hím hoz neki valami finom falatot, kihívogatja az odúból a szemközti fára, és a csőréből megeteti.
A hím hangos énekkel foglalja a revírt:
De aztán...mikor a fiókák kikelnek a tojásból...
...van ám sürgés-forgás.....ennyi éhes száj láttán nem lepődök meg...
Hihetetlen csoda az Élet ! Egy ilyen kis védtelen, csupasz, csúnyácska csöppségből..
..rövid időn belül egy életerős, önálló, tollas szépség lesz:
Amíg a tojó éjszaka együtt pihen a kicsikkel,
addig nappal - napkeltétől nyugtáig - hordja a sok-sok finom eledelt. A következő képsorozaton látni, milyen változatos az étlap (képre kattintva galéria).
A fiókák persze nem csak esznek, de vécéznek is. Úgy nevezett madárpelenkába, amit a kis belük választ ki és vonja körbe az ürüléket hártyaként. Ezt a kis csomagot aztán felcsippenti a szülő és messze viszi. Megáll az ész !!
Nézzünk be, hol tartanak most a növekedésben:
....alakulnak :))
A fiókák 16-22 napot töltenek az odúban, aztán egyenként kirepülnek. Ez úgy történik, hogy a szülő beviszi a zsákmányt, de rögtön ki is repül vele, mintegy kicsalogatja a kicsiket, kedves hívóhang kíséretében. A sok év alatt, talán egyszer - kétszer sikerült ezt megfigyelnem, illetve videóra vennem.
Ha kirepültek a fiókák az odúból, oda többé már vissza nem mennek, de a környékén maradnak pár hétig. Mivel legtöbbször kétszer is költenek, ezért az első költés után ki kell takarítani az odút, mivel a fészekanyagban felhalmozódhatnak olyan kis élősdiek, amik a második költésű fiókáknak ártalmas lehet már. Nem kell félni, ezek emberre veszélytelenek!! Az odú takarítás nálam abból áll, hogy kiszedem a fészekanyagot (ez egyben kijön) és kicsit megrázom az odút fejjel lefelé. Ennyi.
Néha még tojást is találok benne:
Tudtátok, hogy ekkora egy normál gyufa és doboza? :)
Hasznos információkat találtok a www.mme.hu - n (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapja).
http://www.szbkg.hu/wp-content/uploads/2014/09/odutipusok.pdf
http://www.mme.hu/sites/default/files/vegleges_fuzet.pdf
http://www.mme.hu/oduk_es_koltoladak
Ha valakinek felkeltette érdeklődését az írás, annak örülök, és bátorítok mindenkit odúkihelyezésre!!
Most pedig elbúcsúzok egy vidám fészekkel, minden jót!