Túra hossza: 10 km
Túra időtartama: 4 óra
Túra jellege: könnyű túra, hangulatos ösvényeken, változatos terepen, végig szép kilátással
Útvonal: Budapest II. kerület Nagybányai út 11-es busz végállomás - Görgényi út - Határ-nyereg - Virágos-nyereg - Csúcs-hegy - Tök-hegy - Szarvas-hegy - Kálvária-hegy - Alsópatak-hegy - Solymári vár - Solymár vasútállomás
Jelzés: Pᴐ Zᴐ , S , ҈ (gyöngyök útja jelzés) , Z , jelzetlen út a Tök-hegyen , S▲ , jelzetlen út lefelé a Kálvária-hegyről, S , jelzetlen út a sárga jelzés és zöld jelzett út között , Z , Z■
Jó kiszakadni a város zajából. Ezt könnyen megtehetjük, még itt is, ebben a nagyvárosban, Budapesten. Mai túránknak első fele ismertebb, látogatottabb útvonalon halad, második felén viszont kevesebben járnak, én konkrétan egy emberrel találkoztam ezen a szakaszon. Utunk során elhaladunk a Hármashatár-hegy lábánál, miközben szép kilátásban - esetleg vitorlázó repülőgépekben, siklóernyőkben - gyönyörködhetünk, aztán végigjárjuk a Csúcs-Tök-Szarvas-Kálvária-hegyeket, melyek mintegy a Hármashatár-hegy képzeletbeli nyúlványai Solymár irányába. Ezeken a hegyeken hangulatos ösvények vezetnek minket, gyakran szép kilátóhelyeken keresztül. Végül, de nem utolsó sorban felkapaszkodunk a Solymári várba. Induljunk hát.
Kiinduló pontunk Budapest II. kerületében, a Nagybányai útnál található 11-es busz végállomása. Innen a Görgényi úton haladunk lefelé. Járda segíti a gyalogos közlekedést. A kertészet mellett elhaladva, már salakos úton megyünk és az erdőbe érve elérjük a piros ᴐ és zöld ᴐ (irányított kör) jelzést. Ezen haladunk tovább egyenesen kb 1,5 km-t amikor is felérünk a Határ-nyereghez. Itt a sárga jelzést kövessük, majd kb. 150 méter után a sárga jobbra megy, mi pedig az úgynevezett gyöngyök útját követjük balra (ezek fehér alapon sárga színű köröcskék kör alakban). Ezen az úton gázvezeték halad, melyeket sárga tábla jelez, ha ezeket látjuk, jó úton haladunk. A lenti képeken a jelzésváltások:
Széles úton haladunk, jobb kézre a Hármashatár-hegy, bal kézre a pesthidegkúti repülőtér illetve maga Pesthidegkút, Máriaremete, a Nagykovácsi feletti Nagy-szénás hegy, a Csergezán kilátó, hátrébb a Pilis hegyei láthatóak. Hamarosan kirajzolódik a további útvonalunk legészen a Kálvária-hegyig. Szeretem ezt a részt, a tágas teret ami itt szemünk előtt kitárul.
Sárkányrepülő hangár mellett haladunk el, ami után nemsokára a jelzett út - követve a hegy vonulatát - jobbra ível (majd később balra). Mi ezt a hurkot levághatjuk a jelzetlen úton, ami elég jól kirajzolódik, hiszen sokan járnak rajta. De ha biztonságosabbnak tűnik, akkor maradhatunk a jelzett úton, amibe egyébként nemsokára jobb kéz felől (vissza)csatlakozik a sárga jelzés is, így együtt halad a sárga és a gyöngyök útja. Cserjés terület következik, mikor ezen áthaladtunk, egy tisztásra érünk. Jobb kéz felé padok, asztalok, tűzrakóhely. Nekünk érdemes az eddigi irányt tartva a jelzésekkel teli villanyoszlop felé haladnunk, és a rajta levő kéktúra pecsét jelet követve megtaláljuk a zöld jelzést, melyen bő 1 kilométert fogunk menni.
Kisebb emelkedő következik, a hétvégi házak lassan elmaradnak mögöttünk. Hangulatos ösvény halad a Csúcs-hegy oldalában, mely hamarosan enyhén lejteni kezd. Nagyfeszültségű távvezetékek alatt torkollik utunk az országos kék útba, itt balra térünk. Ismét kereszteződéshez értünk, a kék és a zöld jelzés is jobbra letér, de mi bal kéz felé megyünk ahol pár tíz méter múlva határkövet látunk Solymár felirattal. A kő tőlünk balra van, út visz srégen balra és jobbra is. Mi a jobb oldali úton megyünk felfelé. Nemsokára egy kőfejtő fölé érünk, ahol szép kilátás tárul elénk ismét, előtűnik a Gercse templom is (érdemes ide is ellátogatni).
Ha eleget nézelődtünk, mehetünk is tovább. Talán nem mondtam előbb, hogy itt most jelzetlen úton haladunk, bár egyetlen piros kerékpárút jelzést mégis találtam egy fán. Nos, ballagunk tovább, az út lassan felvisz a gerincre, ahonnan viszont már északi irányba is messze ellátunk, így kirajzolódik előttünk a Kevélyek, a Hosszú-hegy, a Pilis-tető (mely 756 méterével a Pilis hg. legmagasabb tagja). De láthatjuk már a Solymári várat és végcélunkat, a solymári vasútállomást.
Jelzetlen úton jöttünk idáig, ám most a sárga ▲ keresztezi utunkat, mi balra indulunk tovább rajta, ez felvisz minket egészen a Kálvária-hegy csúcsára. Ez az út is kedvenceim közé tartozik. A Kálvária-hegyre felkapaszkodó stációk a hegynek déli lábától indulnak. Mi a XI. stációnál csatlakozunk.
Innentől keményebb menet lesz, legalábbis eddigiekhez képest meredekebben kell felfelé kapaszkodnunk, de nem hosszan. Nemsokára fent vagyunk a kereszteknél, ahonnan ismét nagyszerű panorámában gyönyörködhetünk. Érdemes itt hosszasan elidőzni.
Innen ismét jelzetlen úton megyünk tovább, csak aki nagyon nem szeretne jelzetlenen, annak mondom súgva, hogy visszamehet a sárga ▲-et követve, míg azon leereszkedve el nem éri a sárga jelzést, melyen balra, vagyis nyugati irányba induljon. Mi viszont innen fentről megyünk tovább nyugati irányba, a keresztektől indulva. Elején meredek lesz, ez aztán mérséklődik. A keresztek alatt kb. 70 méterre a jelzetlen utunk két felé válik, mi jobbra tartsunk. Hamarosan sziklaképződmény tűnik fel bal kézre, és az erdőből ligetes részhez érünk, ismét gyönyörű kilátással.
A térkép és a fenti ábrák segítségével lejutottunk a sárga jelzésig. Itt balra fordulva követjük a sárgát, mintegy 180 méteren keresztül. A sorompót elhagyva a sárga jelzés a zöld kerékpár jelzéssel együtt lassan balra elkanyarodik, de mi ennél az útelágazásnál megyünk tovább jobbra tartva. 50 méter múlva ismét elágazik jelzetlen utunk, ahol jobbra tartunk, így érjük el 400 méter múlva a zöld jelzést. A zöld jelzésen balra megyünk, s le se térünk már e jelzésről, míg a solymári várat el nem érjük. Ne ijedjünk meg a fent leírt jelzetlen utaktól, elágazásoktól, nem olyan bonyolult :) Néhány térképrészlet és kép még pluszban segíthet:
Tehát a zöld jelzésen megyünk, kiérünk az erdőből és hatalmas sík területen vagyunk, messze ellátni, klassz a látvány. És a vár is már egészen közel.
Miközben a vár felé sétálunk, meséljen nekünk Wiki, annak történelméről:
Nagy Lajos uralkodása idején a legfontosabb királyi tisztségviselők közé számítottak a Lackfi főnemesi család tagjai. A korabeli oklevelek szerint 1355-ben vásárolták meg ezt a területet, ahol rövidesen felépítették a kis alapterületű kővárat, ami a továbbiakban budai tartózkodásuk idején szállásául szolgált a dúsgazdag famíliának.
A törökkel vívott vesztes nikápolyi csatában a Lackfiak szembeszálltak Luxemburgi Zsigmond királlyal, ezért 1397-ben két vezető egyéniségüket az uralkodó hívei orvul meggyilkolták, váruradalmaikat elkobozták. Zsigmond később feleségének, Cillei Borbála úrnőnek adományozta, kárpótlásul annak (vélt) házasságtörése miatt régebben lefoglalt délvidéki birtokaiért.
A középkor további évszázadaiban magáénak mondhatta még a Korbáviai és a Rozgonyi família is. 1440-ben ostrommal foglalták el az ellenpártiaktól a lengyel származású I. Ulászló magyar király táborához tartozó fegyveresek. Négy esztendő múltán a Czudar család zálogba adta a Rozgonyi famíliának. Egy 1449-es feljegyzés szerint rövid ideig Hunyadi János kormányzó uralta, majd királyi kegyként Garai László nádorispán szerezte meg. Férfiágon való kihalásuk után Mátyás király a törvénytelen kapcsolatából született Corvin János liptói hercegnek adományozta, tőle 1490 után Ráskai Balázs főnemes ragadta el. Már az 1526-os mohácsi csata után jelentősebb pusztítások érték a környéken fosztogató török lovas csapatoktól, de végleges romba dőlése csak az 1541-es budai megszállás után következett be.
forrás:Wikipedia
És néhány kép:
A várból lejőve tovább haladunk a zöld jelzésen kb. 150 métert, de mi a híd előtt jobbra térünk és a patak medrével párhuzamban megyünk a zöld négyzet ■ jelzésen, ami hamarosan egy sudár fa törzsén meg is jelenik. A vár-hegy tőlünk jobbra látható. 350 méter múlva a zöld négyzet balra kanyarodik, átmegyünk a Paprikás-patak hídján és a Rókus utcán végighaladva elérjük utunk végcélját, a solymári vasútállomást. Innen Esztergom felé, illetve Budapest felé járnak vonatok, viszonylag sűrűn. Érintve a szentendrei hév vonalát vagy a 3-as metró vonalát. Remélem tetszett a kirándulás, találkozzunk máskor is! Jó egészséget kívánok!